Search

Shopping cart

Saved articles

You have not yet added any article to your bookmarks!

Browse articles
Newsletter image

Subscribe to the Newsletter

Join 10k+ people to get notified about new posts, news and tips.

Do not worry we don't spam!

GDPR Compliance

We use cookies to ensure you get the best experience on our website. By continuing to use our site, you accept our use of cookies, Privacy Policy, and Terms of Service.

Nyusziék

Nyusziék

Vonalas irka, rajta a cím: Nyusziék I. Ilyen közönséges iskolai füzetekbe írta Szabó Magda 1950 és 1958 között most felfedezett és még soha nem publikált naplóit, férje, Szobotka Tibor és önmaga számára, hogy ne felejtse el napjaikat, az együtt töltött boldog pillanatokat: „Mindennap írnom kellene ebbe a füzetbe, rögzítenem a mosolyodat, a szádat, szavaid, az ölelésedet.”
Egy saját maguk által saját maguknak alkotott, külön és különös világot zár be a naplók lapjaiba, amelynek ők ketten az egyedüli lakói. Ebben a világban önfeledt játékokat lehet játszani, kitalált nyelven lehet beszélni, és a másik nélkül elképzelhetetlen a létezés. Két, az életben és az alkotásban egyformán szenvedélyes ember szerelmének a története bontakozik ki az olvasó előtt, és ez a szerelem az idő múltával nemhogy lanyhulna, de egyre szenvedélyesebbé válik, valóságos morfium lesz számukra. Az ötvenes évek gyötrelmes valósága, az állástalanság, a pénztelenség, a kilátástalanság, a szüntelen megaláztatások és csalódások elől egymás karjába, ölelésébe menekülnek, az este, az éjszaka hozza el számukra az enyhülést, a feloldozást és feloldódást. A Naplókban nem az író, hanem a nő, a feleség, a szerető vall legrejtettebb magánéletükről, már-már szemérmetlenül őszinte és megrendítő kitárulkozással.

Comments